Ősz: a karbantartások időszaka
Ebben a bejegyzésben szeretnénk speciális ragasztókat a figyelmedbe ajánlani, melyek akár az autód karbantartásához akár a kisebb, őszi felújítási munkálatokhoz is hasznos kellékek lehetnek.
Budapesti üzletünkben és webáruházunkban találhatsz:
- műanyag ragasztókat
- bőr ragasztókat
- speciális ragasztókat
- tömítőanyagokat
- és fém-hideghegesztő ragasztókat is.
Ha elsősorban prémium kategóriás ragasztó termékeket keresel, az alábbi linken találod a Technicoll termékeinket!
A legtöbb anyag, eszköz és produktum ragasztása, tömítése, tisztítása, zsírtalanítása és idegen anyag oldása különböző oldószerekkel és vegyi anyagokkal kell, hogy történjen,- így mielőtt belevágnál a munkálatokba, érdemes picit többet tudnod a ragasztás folyamatairól és a ragasztók fajtáiról.
A ragasztó olyan anyag, amelyet ragasztásra használnak, vagyis arra, hogy szilárd testek között tartós kötést hozzon létre anélkül, hogy az összekötött anyagok szerkezeti felépítése vagy eredeti tulajdonságai lényegesen megváltoznának.
A ragasztót a leggyakrabban folyékony állapotban (például kolloid oldat vagy ömledék formájában) viszik fel a felületekre, ami az összeillesztés után megkeményedik.
Alapvető fontosságú, hogy a ragasztóanyag folyékony állapotában nedvesítse a ragasztandó felületet, tapadjon rá.
A ragasztás a ragasztó és a ragasztandó tárgy közötti adhézión, másrészt a ragasztó molekulái közötti kohéziós erőn alapul.
A ragasztó kötése, kikeményedése során a kialakult kölcsönhatások fixálódnak, létrejön a szilárd kötés.
Fizikai úton és kémiai reakcióval kötő ragasztók
A fizikai úton kötő ragasztók közé tartoznak a melegen ömlesztett, majd a ragasztási felületen kihűlve megszilárduló anyagok, mint a méhviasz, a bitumen, az üvegömledék-ragasztók, vagy a szintetikus ömledékragasztók. Ide sorolhatók azok a ragasztóanyagok is, melyek kötését folyékony oldószerük eltávozása eredményezi, például a kaucsukragasztók vagy a glutinenyv. A plastisolokat hidegen, pasztaszerű állapotban viszik fel a felületre, és hő hatására keményednek meg.
A kémiai reakcióval keményedő ragasztók kis molekulájú vegyületekből állnak, amik a kötés során a ragasztórétegben nagy molekulájú vegyületekké alakulnak, vagyis térhálósodás útján szilárdulnak meg. Ez a folyamat lehet polikondenzáció, poliaddíció vagy polimerizáció. Polikondenzációs ragasztók például a poliészterragasztók és a szilikonragasztók, poliaddíciós ragasztó az epoxiragasztó, polimerizációs ragasztó a fehér enyv (poli-vinil-acetát) meg a pillanatragasztó.
Természetes eredetű és szintetikus ragasztók
A ragasztók egy része természetes eredetű, ezek használata gyakran több évezredes múltra tekint vissza. A modern vegyipar által előállított szintetikus ragasztók a 20. század közepétől kezdték felváltani ezeket a hagyományos ragasztókat.
A természetes eredetű ragasztók készülhetnek növényi, állati vagy ásványi alapanyagból. Növényi eredetűek a cellulóz-észterek, cellulóz-éterek, a keményítőből készült csiriz, a kaucsukragasztó. Állati eredetű a méhviasz, a glutinenyv, a kazeinenyv, a véralbuminenyv. Ásványi eredetűek a bitumen, az üveg, a kerámiaragasztó.
